Látnivalók

A Gyulai Várfürdő és AquaPalota  5 500 m2-nyi vízfelülettel és összesen 23 medencével büszkélkedhet. A 2005 méter mélyről feltörő 72 C-os, alkáli-hidrokarbonátos-kloridos gyógyvíz elsősorban kopásos eredetű mozgásszervi megbetegedésekre, krónikus idegbántalmakra, balesetek, műtétek utáni rehabilitációs kezelésekre és krónikus gyulladásos nőgyógyászati panaszok esetén alkalmazható kiváló hatással. A fürdő szívében található AquaPalota felejthetetlen vízi kalandokat kínál az egész család számára. Lélegzetelállító óriáscsúszdák, melyek több tíz méteres magasságból indulva egy vulkán belsején keresztül vezetnek, hogy aztán a lávához hasonlóan törjenek ki, és a hűsítő vízben érjenek véget. A Szaunapark 3 kültéri szaunaházzal, merülődézsákkal, dézsazuhanyokkal, 2 beltéri infraszaunával és gőzkabinnal várja a vendégeket.

Almásy kastély. 18. században épült kastély. Állandó kiállítása a 21. századi interaktív technika segítségével kínálja a felfedezés élményét az arisztokrácia és a személyzet hétköznapjairól. 2018-ban a Gyulai Almásy-kastély Látogatóközpont bekerült az Év Európai Múzeuma díj 40 jelöltje közé. Kastélyunkat Gyula belvárosában, a Gyulai Várral szemben találod meg. A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak arról, ki fűtötte a kályhákat, hány liter víz fogyott egy nap, ki mosta a grófnő fehérneműit, hogy nézett ki a személyzet napirendje, kinek mi volt a feladata – és egyáltalán hol, hogyan éltek a cselédek, akik egy grófi család mindennapjait tették láthatatlanul és szinte észrevétlenül kényelmessé.

A Gyulai Vár építése a 14. század végén kezdődött Maróti János macsói bán megbízásából. A következő évszázadok során folyamatosan bővítették és megerősítették, így a 16. századra a Magyar Királyság egyik legjelentősebb erődjévé vált. 1566-ban a törökök hatalmas ostromot indítottak ellene, és bár a védők hősiesen kitartottak, végül a vár elesett. A török uralom után a vár elvesztette katonai jelentőségét, majd a 19. században megkezdődött rekonstrukciója, amelynek eredményeként ma is látogatható. Megtekinthető a várbörtön, lovagterem (fegyverek, páncélok kerülnek bemutatásra) várkápolna, ostromterem, korabeli konyha amely interaktív módon meséli el a török támadás eseményeit.

A Gyulai vár és az Almásy-kastély közötti tér zárójelében látható a Honvédtiszti emlékhely. Az emlékhely több szempontból is érdekes. Egyrészt, mert manapság ilyen nem jellemző, de a gyulai emberek közadakozásából jöhetett létre ez a szoborkompozíció 1989-ben. Ez az emlékhely annak a lefegyverzett 1400 honvédtisztnek, és az aradi főtisztekből vértanúvá lett személyeknek állít emléket, akik az 1848-49-es szabadságharcban részt vettek. A tisztek és főtisztek pont itt, az Almásy-kastély és a Gyulai vár közötti részen kellett letegyék a fegyvert 1849-ben. Középen a lerakott fegyverek találhatóak, ami tulajdonképpen egy kokárda közepe: a vörös térkő a kokárda piros voltát, a fehér térkő valamint a gyertyák a fehér, a fű pedig a kokárda zöld voltát szimbolizálja. 

Erkel Ferenc Emlékház. A németgyulai tanítói lakást 1795-ben építették fel. 1821-ben egy újabb tanterem került az ekkor megnagyobbított régi mellé. A ház térre néző szárnya az iskolának, míg az Ajtósi utcai frontja a tanítói laknak adott helyet. Az iskolai rész 1829–1830 telén megrongálódott, s részben össze is dőlt. A házat mai formájában ezt követően Nuszbek Mihály építette meg 1830 végére. A kántor és iskolaház az 1830-as átalakításkor kapta klasszicista stílusát. Az Erkel család 1806-ban érkezett Gyulára Pozsonyból. Az apa, Erkel József 1841-ig lakott és tanított az iskolában. Itt született 1810. november 7-én fia, Erkel Ferenc, a magyar nemzeti opera megteremtője, a Himnusz megzenésítője. Erkel család történetét, az „Erkel-emlékszoba” a zeneszerző személyes tárgyait, relikviáit mutatja be.

Kohán György festőművész (1910-1966) Gyulaváriban született uradalmi kovács gyermekeként. Tehetsége hamar megmutatkozott: 16 évesen már a gyulai alkotó kör kiállításán szerepelt képeivel. Budapesten, majd Párizsban és Rómában tanult, végül hazatért Magyarországra. Végrendelete szerint 691 festményt és 2215 grafikát ajándékozott Gyula városának, melyek egy része a Képtárban látható. Békés megye első múzeumépülete volt az 1895-re elkészült képtár, amely ma a Kohán-hagyaték otthona. A Kossuth- és Munkácsy-díjas Kohán György 1910-ben született Gyulán, és itt is halt meg 1966-ban. Kortársai között ő volt az egyetlen, aki monumentalista látásmóddal bírt. A bemutatásra kerülő válogatásban találkozni közel 7 négyzetméteres festménnyel is.

Világóra. A világóra éjszaka kivilágításának köszönhetően csodás látványt nyújt, minden órában pedig egy-egy dallam szólal meg, mely az ember és a zene kapcsolatát próbálja szimbolizálni. A szemmagasságban található, közel 3,5 tonnás smaragdzöld üveggömb a földet szimbolizálja, a gömbről földünk valamennyi időzónája leolvasható. A gömbhöz egy talpazat is tartozik, ezen figyelhetők meg a különböző időzónákhoz tartozó pontos idők. A Világóra Gyula város egyik legkiemelkedőbb látványossága, igazán egyedi alkotás, melyen a helyi idő és a világ időzónáihoz tartozó pontos idő látható. Az építészeti és képzőművészeti alkotást Bozó András tervezte, és 2007-ben helyezték el a Városház utca és a Hét vezér utca találkozásánál kialakított téren. A város ezen látványossága kedvelt találkozási pont, illetve gyakori színtere utcai előadásoknak a nyári szezonban.

Gyula Kossuth téren, és Harruckern téren megvalósult Magyarországon egyedülállóan látványos szökőkútrendszer. A szökőkutak látványos, virágoskertként fogadják az arra sétálókat. A tervezők változatos, különleges, kisebb, nagyobb medencéket – víztornyokat alakítottak ki. Közel 20 szökőkút, szökőkút-medence működik már a városban, melyek a hangulatos látványon kívül kellemesen hűsítik a levegőt. A szökőkutak hétköznap 11-től 13 óráig, majd 16 órától 21 óráig működnek, a hétvégéken 10-től 21 óráig folyamatosan üzemelnek.

Körszökőkút (Kossuth tér) Hétfő – Péntek:10:00 – 22:00 Szombat: 09:00 – 23:00 – Emelt üzemmód: 20:00 – 22:00

A Gyulai Várszínház a legrégebbi magyar várszínház. 1964 óta működik Kelet-Közép-Európa egyetlen épen maradt síkvidéki, több mint 600 éves gótikus téglavárának udvarán, a csodálatos panorámájú tószínpadon, a felújított kamaraszínházában, a város más helyszínein, utcáin és terein. A június végétől augusztus közepéig tartó évad csaknem minden napján színes programokkal várjuk nézőinket. Történelmi dráma, a kortárs prózai színház különféle műfajai mellett az opera, a musical, a néptánc, a kortárs táncjáték, a bábszínház, a jazz, a blues, a népzene, a világzene legjobb előadásaival színvonalas, komolyzenei és irodalmi programokkal várják a látogatókat. Az utóbbi években a legnevesebb hazai művészek mellett világsztárok is fellépnek a Várszínház színpadjain.

Kapus-híd. Az egykori Fehér-Körösön átívelő híd vámszedőhely volt, ezért nevezték „Kapus-hídnak”. A hídvám szedését még Mária Terézia császárnő engedélyezte ott, ahol a hidat a földesúr építtette. A Kapus-híd építését követően később 1853 szeptemberében ismét elrendelték, hogy a Kapus-hídon – és a remetei hídon – keresztülvonuló szekerek után vámot fizessenek. A Kossuth teret a Városház utcával összekötő téglahíd a helyi turizmus egyik központi eleme: igen népszerű- séta, vendéglátós és fotótéma a városban. A kiváló gyulai műszaki megoldás Bodoky Károly mérnök tervei alapján az egykori Fehér-Körösön épülve 203 éve legnagyobb terhelés mellett is kiválóan bizonyította eredményes működését.

Ladics-ház. A földszintes polgárház a 19. század elején épült barokk stílusban, jegyzői lakásként. A házba dr. Ladics György jogász feleségével ifjú házasként költözött, majd utódai itt éltek a múzeummá alakításig. A hagyományőrző családban öt generáción át megmaradtak az életmódjukat tükröző bútorok, tárgyak, öltözékek s a szellemi életükről tanúskodó emlékek. A város az épület és a gyűjtemény felvásárlása után a házban múzeumot hozott létre. Hazánkban nincs más hasonló komplexitású polgári együttes, melynek keretében úgy a tárgyi, mint az irattári, dokumentációs anyagok egységesen megmaradtak volna. A hagyaték magába foglalja a család XIX. század elején épített lakóházát annak teljes bútorzatával, a családtagok használati és személyes tárgyait, valamint a családi könyvtárat és dokumentumgyűjteményt.

Gyula a Pálinkák fővárosa. A Gyulai Pálinkfesztivál a hazai gasztronómia egyik legnagyobb rendezvénye. A népszerű történelmi fürdővárosban minden évben (Június) megrendezésre kerülő fesztiválon természetesen a magyarok számára oly fontos nemzeti ital, a pálinka áll a középpontban. A szervezők minden évben gazdag kiegészítő programokkal, koncertekkel, gasztronómiai bemutatókkal készülnek. A várkertben megrendezésre kerülő fesztivál céljai között szerepel a kulturált pálinkafogyasztás népszerűsítése, Gyula város idegenforgalmi kínálatának bővítése, a magyar gasztronómiai hagyományok ápolása.

Békéscsabai Kolbászfesztivál. A csabai kolbászfesztivál Magyarország egyik legnagyobb és legnépszerűbb gasztronómiai rendezvénye, amit a híres hungarikum és Európai Unió által is védett csabai kolbászra alapozva rendeznek meg Békéscsabán, 2006 óta egy időben zajlik ugyanitt a Borvígadalom is. A rendezvény évente kerül megrendezésre, általában október utolsó hetében, ami gyakran egybe esik az 1956-os forradalom emléknapjával. Átlagosan kb. 60-70 000 ember fordul meg, tehát annyi, mint a város teljes lakossága. A kinti sátrakban rendezik meg a borvígadalmat (30 pincészet), illetve a kísérőrendezvényeket. A rendezvények ma már a parkoló területére is kiterjednek.